szerző: Tarnóczy Vilmos

Kedves Olvasó!

Ha lehetne egyetlen kívánságod egy jó tündérhez, bármi, amit csak akarsz, mi lenne az?

————————————

Mielőtt válaszolnál, kérlek már most írd be a naptáradba: október 3-a kedd, délután 18:00-21:00 óra, Budapest, Kvantum Klub – Storytelling (történetmesélő) találkozó.

Téma: A tanult tehetetlenség legyőzése a történetek ereje által.
Írd be biztos, ami biztos, de jelentkezni csak akkor jelentkezz, ha érdekel mindaz, ami ebben a bejegyzésben áll!

———————————–

Tehát, vissza a jó tündérhez. Mi lenne a kívánságod? Tényleg bármit kívánhatsz!

Én személy szerint azt kívánnám, ha bármikor egy nyugodt, békés pillanatomban jön egy klassz ötlet, vagy megjelenik egy óriási vágy valaminek a megvalósítására bennem, akkor…

akkor…

… legyen erőm azonnal nekilátni a megvalósításnak és addig ne fogyjon el a szufla, amíg meg nem valósítottam azt az ötletet.

Ne kezdjek el halogatni, ne aludjak bele abba a nyugodt, békés pillanatba, ne tudjon semmilyen akadály a bennem lévő hajtóerő nagysága fölé emelkedni, ne tudjanak a sérelmeim, a traumáim, a politikusok, a londoni parkoló őrök (tegnap jött tőlük egy csekk 197.000 Ft-ról), vagy bárki eltántorítani, elvenni a kedvemet attól, hogy annak a célnak a megvalósításába belekezdjek, és lézerfókusszal haladjak a beteljesítése felé. Ha néha orra esek, akkor pikk-pakk keljek fel, térd leporol, és uzsgyi tovább…

Ez lenne a kívánságom.

Az az igazság, én így éltem egyébként 4 évvel ezelőttig. Ha akkor kaptam volna egy ilyen levelet, nem is értettem volna, miért kell ehhez a jó tündér?

4 évvel ezelőtt, nem sokkal a könyvem utószavának megírása után, ahogy átvettem a nyomdából a friss ropogós raklapnyi papírrakást, elkezdődött egy olyan kapcsolati átrendeződés az életemben, amit (hogy ne szaporítsam a sorokat a túlzott részletekkel) enyhén szólva, és a legrövidebben fogalmazva, eléggé traumatikusnak éltem meg.

Olyan szinten esett szét minden, amit betonbiztosnak éreztem az életemben, hogy az akkoriban World Trade Center méretű ambícióim, ugyanazon épület összeroskadásának  gyorsaságával lettek egyenlők a föld felszínével.

Akkor még fogalmam sem volt mit jelent az a kifejezés, hogy tanult tehetetlenség, de néhány évre megismerhettem a jelenséget közelről és belülről. Mivel sokakat érint, nézzük mit is jelent ez.

Élő patkányoknál úgy váltják ki, amikor mondjuk antidepresszáns tabletták hatékonyságát akarják tesztelni rajtuk, hogy robotpatkányokkal elkezdik terrorizálni őket. A ketrecben elkezdi a robotpatkány hajkurászni megállás nélkül az élő patkányokat, a végkimerülésig. Aztán a stresszes patkányok egy részét újabb behatás alá teszik. A robotpatkány innentől kezdve csak akkor ugrik, ha megmozdul az élő patkány. Ha nem mozdul az élő, akkor a robotpatkány is nyugton marad. Na, ezek az élő patkányok nagyon hamar megtanulták, hogy ne csináljanak többé semmit az életükben. Depresszióba estek, és hiába lett később akár eltávolítva a robot, és kinyitva a ketrecük ajtaja, nem akartak menekülni többé sehová. Azok a társaik, akiket csak megkergetett a robotpatkány, de a „ha megmozdulsz, neked esek” procedúrán nem mentek keresztül, egy idő múlva megnyugodtak és visszatértek a korábbi viselkedésmintáik. Kutyákat is megszadiztak ilyesmivel, nekik áramot vezettek a kenneljük padlójába, középen egy elválasztó paravánnal, amit át tudtak ugrani. Egy ideig ugrabugráltak egyik oldalról a másikra, de rövid idő alatt megszokták ők is, bárhová ugrálhatnak, nem változik a helyzet. Depresszióba estek és tűrték az áramütést egy helyben. Miután leállították a sokkolást, a kutyusok azután sem akartak moccanni többet sehová, hamar el is pusztultak. (Te is inkább a kísérlet kiötlőjét raknád be abba a kennelbe?)

 

Ismerős egyébként ez a patkány-kutya kínzós mentalitás a hétköznapokból? Csak ott nincs áram vezetve a kennel aljába, a robotpatkányt pedig néha osztályvezetőnek hívják, stb…:)

Az emberi tanult tehetetlenség azért rohadt dolog, mert legtöbbször nem is látszik belőle semmi. Kifelé még úgy is tűnhet, hogy sürög-forog, tesz-vesz az ember, gyereket nevel, bevásárol, füvet nyír, de belül érzi, hogy teljesen megrekedt az élete és le van bénulva. Előadást tudsz tartani a hit, remény, szeretetből, miközben hitetlen, reménytelen hulla vagy belül. Ez egy hosszú folyamat vége szokott lenni, amit általában egy: ha így csinálok azért is bünti vagy elutasítás jár (páromtól, főnökömtől, szomszédtól, az államtól, stb.), ha úgy csinálok azért is.  Ha maradok a régi cégemnél akkor sem tudom visszafizetni a devizahitelt soha, ha elmegyek egy másik céghez, akkor sem. Az állandósult stressz lekapcsolja a homloklebenyedet az agyban, hogy a kreativitás és a megoldó képesség utolsó szikrája is eltűnjön belőled.

A tanult tehetetlenség következménye, hogy magadtól már nem akarsz semmit kezdeményezni, nem próbálkozol, nem tervezel, nem mozdulsz. Teljes a motiválatlanság.

Képtelenek vagyunk bármit is tenni a vágyainkért, sőt azt sem tudjuk már mi az egyáltalán, hogy vágyakozni valamire. Azt azért sejtjük, hogy ez biztos nem az a vágynélküliség, amiről Buddha is beszélt, mert akkor nem éreznénk magunkat ilyen nyomorultul. Csak néz ki az ember a fejéből nap-nap után, mentális bilincs a kézen, bokazár a lábon, a csapda fedele lezárva… Ez az igazi elme börtöne.

A tanult tehetetlenséget mindig egy vagy több gúzsbakötő történet okozza, amit belül ismételgetünk magunknak. Lehet, hogy még igaz is az a történet, ezért teljesen feljogosítottnak érezzük magunkat, hogy ismételgessük. Rövid időn belül ráadásul öntudatlanul.

Viszont, jó, ha tudod, legalább ezer másik igaz történet van, aminek a felidézése vagy megalkotása egy pillanat alatt ránthatna ki a tehetetlenségből, és kapcsolna téged olyan állapotba, mintha a jó tündértől kértél volna cselekvő erőt.

Mi emberek mindent úgy raktározunk el magunkban, hogy asszociációkat hozunk létre. Idegpálya hálózatok, szinapszisok milliói alakulnak ki az agyunkban, aztán ezek a hálózatok vagy fogva tartanak minket rossz szokások formájában, vagy tudatos kondicionálással elkezdhetnek akár értünk is dolgozni.

Ha van 3 új idegpályád, amit tegnap alakítottál ki azt ismételgetve, hogy már pedig te leszoksz a dohányzásról, de van 500 régi, ami benne tart a múltban, és csak a hüllőagyadat tudja aktiválni, akkor nincs esélyed a változásra. Néhány órán belül akár embert tudnál ölni egy szál cigiért…

Engem tudod, mi rántott ki ebből a tehetetlen állapotból?

EGY TÖRTÉNET!!!

Tudod mit csinál egy történet? Komplett agyműtétet képes végrehajtani. Kémiai laboreszközökkel operál. Kortizolt, oxytocint, dopamint termel, a tükörneuronok tüzelése által idegpályákat épít, és elmélyülés esetén myelint állít elő, ami által az idegsejtek vastagodhatnak, az így kialakult idegpályákon pedig az információ turbó sebességgel száguldhat.

Tony Robbins: “Azt szoktam mondani új sztori, új élet – mert bármilyen is a történeted, az fogja alakítani az életedet. Sokan kényszeresen újra és újra átélik fájdalmukat, amely fogva tartja elméjüket és megakadályozza a kiteljesedést.”

Egy érzelmes, jól szerkesztett történettel újra lehet huzalozni az agyat (Ezt csinálja az Ahogyan gondolod is). Ez a neuroplaszticitás. (Wikipedia: az agy minden egyes tevékenysége során megváltoztatja önnön szerkezetét, és folyamatosan tökéletesítgeti áramköreit, hogy az adott feladatokat jobban tudja elvégezni.)
Agysebészektől elnézést kérek, ha a neurológiai ismereteimet lenne még hová csiszolni 😀
Lényeg a lényeg, az agy képes új hálózatokat építeni, és az új struktúrának megfelelően, újszerű megoldásokkal előállni a jövőben adódó problémák, kihívások megoldása során.

Ilyen műtétet lehet végrehajtani egy történettel.

Persze, ehhez érdemes ismerni a megfelelő felépítést, mert átgondolatlan, rossz, pusztán az addiktív hatása miatt alkalmazott dramaturgiai elemekkel feleslegesen tüzelnek össze-vissza a neuronok az agyban, így az idegpályáink nem komplex feladatok és új kihívások megoldására tesznek alkalmassá, hanem csak fészbukozásra, tévésorozatok nézegetésére, meg a lepukkant kis napi rutinjaink ismételgetésére predesztinálnak.

Tudod melyik volt az a történet, ami engem átkapcsolt?

Lehet, hogy kicsit narcisztikus lesz, de vállalom. Elolvastam a Szökés az elme börtönéből könyvet. Mintha minden oldalát a 4 évvel későbbi önmagamnak írtam volna annak idején. 4 év távlatából teljesen külsősként olvastam. Annyi kedves visszajelzést kaptam az olvasóktól az utóbbi időben, gondoltam belekukkantok én is újra. És tudom, hogy a leggiccsesebb önreklámok netovábbja, de nem tudok mást mondani: teljesen beszippantott engem is.

Tele volt olyan impulzussal, amik elkezdték újra építeni azokat az új idegpályákat, amik értem dolgoznak. Felébresztették ugyanazokat az ambíciókat és vágyakat, amik annak idején megíratták velem a történetet.

Egy Krishnamurti idézettel kezdődik a könyv:

„Nem az egészség jele, tudni alkalmazkodni egy alapjaiban beteg világhoz.”

Nem? Tényleg nem? Húúú, de jóóóó. Már majdnem elfelejtettem… Azt hittem már csak én kínlódok ezzel, hogy alkalmazkodásképtelen vagyok. 🙂

Egyből megnyugodtam. Aztán belemélyültem a könyvbe… Fantasztikus élmény volt.

Természetesen nem garantálom, hogy ugyanilyen érzelmi hatás alá kerülsz, ha elolvasod a könyvem. Azt viszont már tudom, ha meg akarod hekkelni a tudatalattidat, ami épp önpusztító vagy vegetatív üzemmódban üzemel, ráadásul egy önmagát erősítő ördögi körben, 4 lehetőségünk van új, értünk dolgozó viselkedésminták kialakítására:

  • Ismétlések által, ismétlések által, ismétlések által, ismétlések által
  • Energiapszichológiával (a nyugati lélektan és keleti energiatan kombinációján alapuló technikákkal)
  • Hipnózissal
  • Magas érzelmi hatást kiváltó események által

Egy jó történet szinte mindegyik eszközt felvonultathatja ezek közül..
Ha érdekel a történetek ereje, és tudsz jönni a következő Kvantum Klub Storytelling találkozóra, szeretettel várunk Téged is!

Abban szeretnénk segíteni, hogy megírd, megalkosd te is azt a történetet, ami által a helyedre kerülsz az életedben, ami által hatni tudsz a világban.

Tehát, Október 3-án 18:00-21:00 óráig várunk szeretettel a Kvantum Klub storytelling találkozóján!

Téma: A tanult tehetetlenség legyőzése a történetek ereje által.

Lesz szó: teljesítménypszichológiáról, érzelmi intelligenciáról, a szív intelligenciájáról és a legmodernebb tudatkutatási eredményekről. Azokról az eszközökről, amelyekkel az ember megragadhatja a saját grabancát, és kiránthatja magát a mocsárból vagy fényt vihet más emberek életébe. Mindezt a történeteken keresztül.

Ha elvégezted már a 4 hetes Online Storytelling kurzust, vagy most végzed, esetleg most jelentkeznél rá, akkor ingyenesen vehetsz részt a találkozón, egyéb esetben a részvételi díj: 5000 Ft.

Kérjük jelentkezz mielőbb, mert csak 30 hely van a Kvantum Klubban!
(Helyszín: 1211 Bp. Színesfém u.12/B, időpont 2017 október 3, kedd, 18:00-21:00 óráig.)

A regisztrációhoz töltsd ki a következő jelentkezési lapot! Kérdés esetén írj a konyv@tarnoczyvilmos.hu címre vagy hívd a: 70 315 6820-as telefonszámot!

Keresztnév (így szólítunk a levelekben):*
Email:*
Név (számlázási):*
Irányítószám:*
Város*
Utca, hsz, emelet, stb.*
Telefonszám:
Fizetés módja:*


Ha a bejegyzéseinket böngészve úgy érzed egy húron pendülünk, akkor iratkozz fel Te is a hírleveleinkre! Hátha valamelyik találkozónkra, rendezvényünkre szívesen jönnél el később. Ha jobban megismernél minket, javaslom, hogy a Szökés az elme börtönéből című könyvvel kezdd! Ha tudsz te is valakit, akinek értékesek, érdekesek lehetnek ezek a gondolatok, küldd tovább ennek a weboldalnak a linkjét!

Iratkozz fel most:

Email:*
Keresztnév:*


 


Szeretettel,
Tarnóczy Vilmos


Weöres Sándor:
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, feletted az ég, de benned a LÉTRA!”

Hadd ajánljunk 3 olyan betonfalat, ami méltó arra, hogy neki támaszd egy időre a LÉTRÁDAT.

Maradjunk kapcsolatban! Hírleveleinkre itt tudsz feliratkozni:

Email:*
Keresztnév:*


Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés